Intézménymutató:
ENSZ Nemzetkozi Gyermek Gyorssegelyalapja /UNICEF/
2004. október 6.
Románia lakosságának elsöprő többsége nem nézi jó szemmel a romákat. Az UNICEF által közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint a lakosság minél kevesebb roma nemzetiségűt szeretne a saját környezetében tudni, a megkérdezettek közel fele szaporodásukat is korlátozná. A romániai magyarság sem képez kivételt e tekintetben. A felmérés szerint Románia lakosságának 93,4 százaléka nem szeretné, ha családjának roma nemzetiségű személy lenne a tagja, 45,7 százalék pedig még azt sem szeretné, ha egyazon a településen kellene élnie a szóban forgó kisebbség tagjával. Az UNICEF szerint a romániai cigányok létszáma 10 százalékra tehető, ami körülbelül 2 millió fős közösséget jelent. Átlagéletkoruk mindössze 25 év, hiszen több mint egyharmaduk 14 év alatti gyerek. A magyarság körében csak bizonyos vidékekre vonatkozó felmérések készültek, amelyek hasonló eredményeket hoztak. Ez a szemlélet egész Kelet-Európában tapasztalható. /(borbély): / "Nem kell cigány szomszéd!" Többszörösen diszkriminált kisebbség a roma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/
2006. február 4.
Az UNICEF nyilvánosságra hozott felmérése szerint a Romániában édesanyjuk által évente elhagyott, öt éven aluli gyerekek száma megközelíti a kilencezret. Az elhagyott csecsemők többségét a szülészeten “felejtik”. Aradon a kórházban tavaly 24 csecsemőt hagyott magára az édesanyja, nem sokkal világra jötte után. Amíg nem sikerül megtalálni és rábírni a családot, hogy hazavigye a gyereket, vagy nevelőt találni melléje, a gyermek a kórházban marad. /Sinka Pál: Fő ok a szegénység és az iskolázatlanság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2006. május 11.
Romániában évente 9 ezer gyermeket hagynak árván a szülészeteken, a kicsik pedig rendszerint szabad prédái az emberkereskedelemnek. Az árvaházakban uralkodó embertelen körülmények miatt Románia továbbra is a nemzetközi közvélemény középpontjában van. Az UNICEF adatai szerint az árván maradt gyerekek száma 1989 előtt is hozzávetőlegesen ennyi volt. Azóta a születések száma azóta folyamatosan csökken, ezért százalékarányban ez az érték több a rendszerváltás előttinél. Theodora Bertzi államtitkár, az Országos Örökbefogadási Hivatal (OÖH) elnöke is elismerte: többen jelezték, hogy a kórházban elhagyott csecsemőket pénzért adják tovább. A csecsemőkkel való üzérkedésről az ország egész területéről érkeztek jelzések. A New York Times közzétett egy, a fogyatékosok jogait védő nemzetközi szervezet által végzett felmérést, miszerint a romániai árvaházakban tengődő gyerekek sorsa nem sokat változott a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest. A romániai árvaházakban jelenleg 30 ezer gyermek él – ez különben jókora csökkenést jelent a tíz évvel ezelőtti 170 ezerhez képest –, de a fogyatékos gyerekeket illetően vajmi kevés történt, ugyanolyan rosszak az életkörülményeik, mint eddig. /Gyermekkereskedelem és erőszak Romániában. Még mindig elrettentők az árvaházi körülmények. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A román hatóságok tagadják, hogy igazak lennének a New York Times-ban a brailai fogyatékos gyerekek helyzetéről megjelentek. /Isán István Csongor: A román kormány tagadja a New York Times-ban megjelent információkat. „Román Auschwitz” Brailán? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2006. november 8.
Együttműködési egyezményt írt alá a román kormány és a Romániai Gyerekekért Csoportosulás olyan egészségügyi személyzet felkészítésére, akik a gyermekelhagyás jelenségével foglalkoznak majd. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Emma Nicholson bárónő közös sajtóértekezleten ismertette a romániai gyermekvédelem terén elért eredményeket. Romániában a tanácsadó szereppel rendelkező csoportosulás 2000-ben alakult Emma Nicholson bárónő kezdeményezésére. Mind a bárónő, mind Tariceanu a szervezet társelnökeiként működnek, a szervezetben helyet kaptak EP- és EB-tagok, valamint az UNICEF, a Világbank és a WHO képviselői. /Nagy-Hintós Diana: Továbbra is gyakori a gyerekelhagyás. Elsősorban a jelenség megelőzésére igyekeznek összpontosítani. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2007. január 19.
A Kárpát-medencei Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány különböző országokból gyűjti az adományokat. Olyan nagyvállatokkal van kapcsolatuk, mint például a Richter Gedeon. Nagy hangsúlyt fektetnek a rászoruló betegek megsegítésére. Az alapítvány vezetőjének, Földes Istvánnak az UNICEF nagyköveti cím további lehetőségeket nyújt. Az UNICEF-en belül olyan lehetőségek vannak, melyek százszorosan meghaladják eddigi kereteiket. Senkit nem támogattak pénzzel, hanem megvásárolnak mindent, így biztosabbak lehetnek abban, hogy tényleg a rászorulókhoz, gyerekekhez jut a segély. Idén több százmillió forint értékben akarnak támogatást adni a Kárpát-medence rászoruló gyermekeinek. Az előző évekhez hasonlóan hátrányos helyzetű gyerekeket kívánnak ingyen táboroztatni. Ez évente 300-500 gyereket jelent, kísérőkkel együtt, különböző magyarországi táborokban, teljes ellátással. Legutóbb éppen bölöni gyerekeket táboroztattak. Földes István háromszéki családból származik /sz. Budapest, 1951./. Az 1989-es forradalom után azonnal megkezdte a segélyek szállítását Erdélybe. Tevékenysége az egész Kárpát-medencére kiterjed, az évek során sokszáz-millió forint értékű adományt juttatott a rászorulóknak. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete, mely 160 országban van jelen programjaival. /Bokor Gábor: Reménysugár rászoruló gyerekeknek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./
2007. szeptember 21.
A roma holokauszt történelem tankönyvekben való tárgyalását vizsgáló nemzetközi projekt keretében mutatta be Luminita Mihai Cioaba a romániai romák második világháborús szenvedéseit bemutató, Roma könnyek címmel kiadott riportkötetet, illetve az azonos címet viselő dokumentumfilmet. – A roma kérdés zavaró, elhallgatott probléma, a roma holokauszt pedig többszörösen az – mondta a szerző a mindössze nyolc fős hallgatóságnak. – Hatvanöt év telt el az események óta, és csupán most sikerült dokumentálni a történteket, mert nem volt, aki ezt a munkát elvégezze – fogalmazott Cioaba, akinek szülei és nagyszülei is a holokauszt túlélői. A Romane asva (Roma könnyek) címet viselő kötet tavaly jelent meg, háromezer példányban, UNICEF támogatással és tizenhárom túlélő mesél benne a Transznisztriába való hurcoltatás, az embertelen körülmények majd a hazatérés viszontagságairól. A könyv harminc oldalas tanulmánnyal indít, amelyet a neves holokausztkutató, Jean Ancel írt A romániai romák és zsidók tragédiája: hasonlóságok és különbségek címmel. A dokumentumfilm elkészítése négy évet vett igénybe, 250 interjút vettek filmre, amelyek közül 30 „fért bele” a filmbe. Az angol feliratozású dokumentumfilm jelenleg még fesztiválokon szerepel, ezért a nagyközönség nem láthatta, de a készítők szándéka eljuttatni az iskolákba is ezt a „történelemleckét”. Az elhurcoltak egynegyede sem tért vissza, és annak volt esélye a túlélésre, aki fizetni tudott egy darab kenyérért, puliszkáért. /F. I. : Beszélni kell a roma holokausztról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2007. október 19.
Niculescu Tóni külügyi államtitkár felszólalt az ENSZ 62. Közgyűlésén. Előzőleg, 1996-ban, Genfben az ENSZ Emberi Jogok albizottságának égisze alatt működő kisebbségi munkacsoport ülésén is felszólalt a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezete (UNPO, az ENSZ társult tagja) svájci székhelyén, az RMDSZ nevében. A román kormány kisebbségpolitikáját, pontosabban a kilencvenes évek közepén elfogadott helyi közigazgatási, valamint a tanügyi törvényt kérte számon Bukaresten. Pozsonyban kormányra kerültek a magyarok képviselői. Megszerezték a miniszterelnök-helyettesi posztot is. Azóta sajnos jelentős visszalépés történt. Niculescu Tóni október 1-jén az ENSZ-ben, a Franciaország és az UNICEF által kezdeményezett A kiskorúak és a hadviselés című miniszteri találkozón szólalt fel. Másnap a Demokráciák közössége miniszteri gyűlésén kapott szót, október 4-én pedig előadást tartott a közgyűlés nagytermében a kultúrák és vallások közötti, valamint a békéért folytatott együttműködést célzó magas rangú párbeszédcsoport munkálatain. Az ENSZ-ben járatos kollégái készítették elő a szövegeit. Előadására kapóra jött Nagyszeben valamint az idei ökumenikus világtalálkozó. Bíró Anna-Mária a kilencvenes évek elején az RMDSZ-elnök akkori külügyi tanácsosaként szólalt fel Genfben. Niculescu szerint „sokat veszítettünk, amikor az angolul és franciául tökéletesen beszélő kolléganőnk „átigazolt” a világ legismertebb kisebbségkutató intézetéhez, a londoni Minority Rights Grouphoz”. /Ágoston Hugó: Magyar képviselő az ENSZ-ben. Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2009. május 29.
Ebben az évben 370 ezerrel nő tavalyhoz képest a szegénység által sújtott személyek száma Romániában, számuk meg fogja haladni a másfél milliót. Ezen személyeknek közel egy negyede gyerek – áll az UNICEF és a Világbank által elkészített tanulmányban. /Idén 370 ezerrel nő a szegények száma Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
